Új világ a lakossági hiteleknél

2014. augusztus 27.
Új világ a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást.

  Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.
Mit tartalmaz az új szabályozás?

Három elemből áll az MNB által 2015. január 1-jével bevezetendő adósságfék-szabályozás. A meghatározott maximum értékek új hitelfelvétel esetében alkalmazandók, de a mutatók az adós által korábban már felvett hitel(ek) figyelembevételével számítandók:

1. Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM, angolul PTI): Az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb a rendszeres, legális jövedelem 50%-ánál 400 ezer forint alatti, illetve 60%-ánál legalább 400 ezer forintos havi jövedelem esetén. Devizahitelek esetében jóval szigorúbb a szabályozás: az euróhiteleknél 25%, illetve 30%, egyéb devizahiteleknél 10%, illetve 15% a két maximum arány. A korlátozás adóstársak esetén a jövedelmükre vonatkozóan összevontan értendő, a mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell.

2. Hitelfedezeti mutató (HFM, angolul LTV): a jelzáloghitelek esetében a felvett hitel összege nem lehet magasabb a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80%-ánál, gépjárműhitelek esetében a gépjármű értékének 75%-ánál. Devizahitelek esetében itt is jóval szigorúbb a szabályozás: az euróhiteleknél 50%, illetve 45%, egyéb devizahiteleknél 35%, illetve 30% a két maximum arány. Pénzügyi lízing esetében a fentieknél 5 százalékponttal magasabb arányok lesznek irányadók.

3. Rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be.
Milyen hatása lesz az új szabályozásnak?

Milyen hatása lesz az új szabályozásnak?

Az MNB szerint: a jelenleg bevezetésre kerülő korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, azonban amennyiben az MNB erőteljes lakossági hiteldinamikát észlel, az adósságfék szigorításával korlátozni fogja a túlzott hitelkiáramlást - olvasható a jegybank közleményében.

A Portfolio szerint: 1. az 50%, illetve 60% feletti jövedelemarányos törlesztőrészlet magasnak tekinthető, ezért jogos elvárás, hogy efölött ne adósodjanak el a háztartások. Nincs pontos adatunk arra, mekkora az efölötti szinten eladósodott adósok aránya, de sokan lehetnek ebben az egészségtelen tartományban. Az új szabályok bevezetése némileg visszavetheti a lakossági hitelkihelyezést, de nem drasztikusan, és a hitelportfólió minősége szempontjából semmiképpen sem egészségtelen módon. 2. A hitelfedezeti mutató újraszabályozása a forinthitelek esetében nem jelent újdonságot. 3. A legális jövedelem előírása szintén jogos elvárás, sőt fehérítheti a gazdaságot, ugyanakkor nagy adminisztratív többletterhet jelenthet a bankok számára a jövedelemigazolások megkövetelése az adóstól. Talán ez az a pontja a szabályozásnak, ami a leginkább fájhat a bankoknak. Hozzá kell mindehhez tenni, hogy a friss számok - mivel a hitelciklus alja környékén vagyunk - valószínűleg innen csak csökkenni fognak, ugyanis az MNB a túlzott eladósodás megelőzése érdekében vezeti be őket. Hogy ez miként érinti majd a bankszektort, az a későbbi szigorítás paramétereitől függhet.


Mit mond a jelenlegi szabályozás?

A kérdést jelenleg a 361/2009. évi kormányrendelet szabályozza, ennek szigorúsága azonban eltörpül az MNB várható lépései mellett:

JTM/PTI: nincs átfogó, egységes szabályozás, hiszen az ezt szabályozó rendelet csak annyit mond, hogy a hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a bankok belső szabályzata szerint, a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

HFM/LTV: Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő.

Jövedelemigazolás: a Portfolio-nak adott válaszaik alapján a bankok a hitelbírálat során jellemzően néhány (3-6) hónapra visszatekintő bankszámlakivonat és/vagy munkáltatói jövedelemigazolás vagy NAV-jövedelemigazolás (vállalkozók) alapján mérik fel az ügyfél jövedelmét. Az MNB tervei alapján nem lesz elengedő a bankszámlakivonat.


Mekkora most a bankoknál az LTV és a PTI?

Három bank válaszolt erre a kérdésünkre a jelzáloghitelekre vonatkozóan még májusban:

Budapest Bank: "Átlagos PTI szintet nem lehet megállapítani, tekintettel arra, hogy az arányok az egyes jövedelmi szinteknél meglehetősen eltérhetnek. Általánosságban az mondható el, hogy ügyfeleink jelentős többsége a jövedelmének felénél nem költ többet hitelének törlesztésére."

CIB Bank: "Az újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya (LTV-mutatója) 2013-ban 55% volt, idén pedig 50%. A bankunk által újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelemarányosan, azaz a PTI-mutató 2013-ban és idén is 30%."

Erste Bank: "2013-ban 50, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 52 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya. Az Erste Banknál 2013-ban 35, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 33 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelem arányosan.


Mi a menetrend?

Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását. Az MNB rendelet szövege várhatóan 2014. szeptember folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.
 

Forrás: portfolio.hu

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek