Munkáltatói támogatás lakáshitelhez

2014. június 03.
Munkáltatói támogatás lakáshitelhez

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályairól szóló NGM rendelet 2014. április 3-án lépett hatályba, így az ezt követő napon (április 4-től) már lehet juttatni a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhezt. De pontosan hogyan? Cikkünkben a válaszok. 

A cégek támogatása a munkavállalók lakáshoz jutásában

2014. január 1-jétől, a korábbi támogatás új lehetőséggel bővült ki. A már korábban lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztéséhez, illetve ehhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is juttatható legyen a munkáltatói adómentes támogatás. A támogatás valójában csak április 4-től adható, bár az NGM rendelet lehetővé teszi a január 1-jére való visszamenőleges alkalmazás lehetőségét (bankok felkészültségétől függően).

A támogatás mértéke

Az egy személyre jutó hozzájárulás mértéke az építési költség illetve a vételár maximum 30%-a. Ezt a munkáltató ötévente, 5 millió forintig (a fentebbi 30%-on belül) adó- és járulékmentesen adhatja dolgozójának. A támogatás egy összegben illetve folyamatos folyósítással is adható.

Milyen lakáshoz jutást támogat a munkáltató?

Kizárólag a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakások vásárlását és építését engedélyezik, melyet a 12/2001. I. 31.-es cikkely határoz meg.

Mekkora a méltányolható lakásigény?

A kitételnek az a lakás felel meg, melynek a szoba száma nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott értéket. Az adómentes támogatásra való jogosultsághoz csak az együttköltöző családtagok számát és a szobák számát kell figyelembe venni!

Az együttköltöző családtagok számától függően:

egy-két személy: minimum egy és maximum három szoba

három személy: minimum másfél és maximum három és fél szoba

négy személy: minimum kettő és maximum négy szoba

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személy esetében a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de maximum három szobáig, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél szobát egy teljesnek kell venni.

Az együttlakó gyermektelen, vagy egy gyermekes házaspároknál figyelembe lehet venni a születendő egy illetve két gyermeket. Erre akkor van lehetőség, ha már előzőleg kölcsönt vettek fel.

A szobák mérete:

fél lakószoba: 6-12m2

teljes lakószoba: 12,1-30m2

két szobának minősül: a 30,1m2 feletti

Az amerikai konyhás nappalit, akkor kell két szobának venni, ha az meghaladja a 60m2.

Milyen hitel visszafizetéshez, törlesztéshez lehet hozzájárulni?

A szerződés időpontjától függetlenül, a vissza nem térítendő munkáltatói hozzájárulás, lakáscélú forint és devizahitelekhez is egyaránt adható. Az adómentes támogatás csak lakáshiteltörlesztéshez adható.

A lakáscélú felhasználás céljából köttetett hitelszerződés (jelzálogjog nem biztosít) mellé, illetve visszafizetésre, törlesztésre - ideértve a gyűjtőszámla-hitelszerződést is - adható a támogatás.

Új és használt ingatlannál is igénybe vehető?

Igen, mindkét esetben adhat támogatást a munkáltató.

Hogyan juttathatja a támogatást a munkáltató?

A támogatás csak akkor adómentes, ha azt vásárlás/építés esetén a hitelintézet vagy a kincstár útján (munkáltató és a hitelintézet által kötött szerződésben lévő számlára kell utalni), annak igazolása alapján adja a munkáltató.

Az adómentességhez kötelező a hitelintézet, illetve a kincstár igazolása az adómentesség feltételeinek teljesüléseiről.

A támogatásra való jogosultság vizsgálata

Utólag, vagy akár folyósítást követően is lehetőség van a vizsgálatra. A bank is részt vehet a vizsgálatban, illetve adhat igazolást ennek megfelelően. 

Az egyik feltétele, hogy az igénylő mindenképp tulajdonosa (bármely arányban) vagy haszonélvezője legyen abban a lakásban, melyre igényli a támogatást. Továbbá vizsgálni kell a korábban nyújtott támogatások összegét, illetve a vételár és a támogatások arányát is.

Kötelező dokumentumok, fontos határidők 

A lakásvásárlás, illetve lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a folyósítást követő év április 15-éig, illetve lakásépítés, korszerűsítés esetén a folyósítást követő második év április 15-éig kötelező a munkáltatónak illetve a banknak átadni, az alábbi okiratokat:

adásvételi szerződést, tulajdoni lapot (lakásvásárlás esetében)

a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot

építési engedélyt (lakás építés, bővítés, korszerűsítés esetén), illetve támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított számlákat (munkavállaló, vagy annak közeli hozzátartozó nevére)

a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot

lakás szobaszámát, illetve az egyes szobák alapterületét tartalmazó okiratot

az együttköltöző családtagok lakcímkártyájának másolatát

az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermek(ek) igazolásához, a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézetáltal kiállított okiratot

ha a méltányolható lakásigény megállapítása korábban megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatát

A munkáltató saját döntése alapján, a munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az adókötelezettségek teljesítését nem akadályozza.

Hogy adható a támogatás?

Cafetéria-rendszerbe épített

Nem váltja ki a bér egy részét, nem szabad csökkenteni a munkavállaló bérét

Érdemes szabályozni, hogy kik és milyen körülmények között igényelhetnek, milyen összeget

Abban az esetben kell vigyázni, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára válik elérhetővé ez a kedvezmény.

Ebben az esetben egy későbbi ellenőrzés során felmerülhet a munkabérré, vagy osztalékká történő átminősítés és ehhez kapcsolódó pótlólagos adó- és járulékfizetési kötelezettség is, ezt lehet elkerülni a szabályozással

Nem szabad jutalomként sem fizetni

Csak a többi juttatáson túl szabad nyújtani ezt a lehetőséget

Munkavállaló teendői

Ha megadatott a lehetőség, akkor jeleznie kell az igénylést

Tájékoztatást kell kapnia arról, hogy milyen dokumentumok, okiratok szükségesek (banktól, stb.)

Banktól mindenképp be kell szerezni a szükséges nyilatkozatot

 

 

 

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek