Mi lesz a devizahitelesekkel?

2015. január 16.
Mi lesz a devizahitelesekkel?

Egyre több bankból halljuk, hogy a devizahitelek törlesztő részletének átlagos tavaszi csökkenése közel sem lesz annyi, amennyit az MNB kommunikált.

Az ellentmondás oka, úgy tűnik, legalább részben a nem teljesítő hitelek decemberben kikristályosodott kezelésében rejlik. A csalódás az ügyfelek nagy részénél talán nem lesz olyan nagy, sőt lesznek, akik kifejezetten örülhetnek, de az elégedetlenkedők rohamának kezelésére biztosan fel kell készíteni a bankok fiókjait és call centereit. 

Összesen 942 milliárd forint jár vissza az ügyfeleknek, ebből 100-110 milliárd forint a már lejárt szerződésekre, mintegy 837 milliárd forint pedig az élő szerződésekre, így az ügyfelek éves törlesztési terhe 120 milliárd forinttal csökkenhet - közölte becslését szeptemberben közzétett inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Az elszámolásról március-áprilisban küldenek pontos tájékoztatást a bankok ügyfeleiknek.

Az elszámolás és a forintosítás menetrendje

Január 1-jétől már az új, rögzített árfolyam alapján esedékesek a törlesztőrészletek (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 forintos árfolyam).

Március-áprilisban megkapják az ügyfelek a postai tájékoztatást az elszámolásokról és a forintosításról.

30 napjuk lesz az ügyfeleknek, hogy jelezzék: devizában szeretnének maradni (az alább olvasható 4 feltétele van ennek). Ha nem teszik, akkor február 1-jei visszamenőleges hatállyal forintosítják a jelzáloghitelüket. A szerződés az értesítés kézhezvételét követő 31. napon, vagyis legkésőbb május 31-éig automatikusan módosul, a február 1-je óta (a még vissza nem állt kamat miatt) fizetett többlet-törlesztőrészletet a banknak át kell utalnia.

Az új törlesztőrészletet első alkalommal májusban (a banki tájékoztatás határidejét követő hónapban) kell fizetni, a szerződések a devizanem és a kamatozás kivételével a forintosítás révén változatlanok maradnak.

Ha megtörtént a forintosítás, de nem tetszik az ügyfélnek a forintosított hitel feltételrendszere, akkor ingyen felmondhatja a hitelét a szerződésmódosulást követő 60 napon belül, vagyis az utolsóként tájékoztatást kapó ügyfelek esetében legkésőbb július 30-áig.

A felmondást követő 90 napon belül ki kell egyenlíteni a tartozást, vagyis a banki tájékoztatást követő 150 napon belül, legkésőbb október 28-áig le kell zárulniuk a hitelkiváltásoknak.

A jegybanki számítás pontos részletei nem ismeretesek, de az említett, élő szerződésekre jutó 837 milliárd forint a devizahitel-tartozások közel 20%-át jelenti. 20%-kal csökkenne tehát egy átlagos devizahiteles ügyfél tőketartozása a számítás alapján. A jegybank novemberi stabilitási jelentésében azonban "csak" 16%-os tőketartozás-csökkenést közölt (igaz, a jelzáloghitelekre vonatkoztatva), az alábbi ábra pedig azt mutatja, ez miként oszlik meg az egyes ügyfelek között. 

A 20% és a 16% közötti ellentmondást, úgy tűnik, a nem fizető hitelek oldják fel. Ezek pontos kezelésével kapcsolatban decemberben jelent meg az MNB rendelete.

Az elszámolási szabályok alapján a közel egyharmados arányt képviselő késedelmes ügyfelek esetében elsősorban nem a tőketartozást, hanem a hátralékot csökkenti az elszámolás. Az eredeti tőketartozást csak akkor csökkentik az elszámolások, ha a hátralékok, a függőben lévő kamatok és díjak, valamint az esetleges árfolyamgátas gyűjtőszámla-tartozás már "elfogyott". A tőketartozás így valójában tényleg inkább 16%-kal, mint 20%-kal csökkenhet átlagosan.

A 837 milliárd forintnyi, élő szerződésekre visszajáró összegből így becsléseink szerint valahol 670 milliárd forint körül lehet az az összeg, amely ténylegesen az ügyfelek tőketartozását csökkenti. Ez alapján azonban - figyelembe véve az átlagosan 2 százalékpontos kamatcsökkenést is - még mindig csaknem 25%-os törlesztőrészlet-csökkenés jön ki. Ez persze már az alsó széle a kormány által kommunikált 25-30%-os sávnak, de még mindig magasabb, mint a banki anekdotákban terjedő 15-20%-os becslések.

A forintosítás utáni kamatra vonatkozó szabályok

a forintosított hitelek kamatperiódusa 3 hónap,

főszabály szerint a hitel forintosítás utáni kamatszintje = 3 havi BUBOR + a devizahitel eredeti kamatfelára, de

nem lehet magasabb a forintosított hitel kamatszintje, mint az eredeti volt,

legalább 1%-os kamatfelárat, vagyis (a jelenlegi BUBOR alapján) 3,1%-os kamatot fel kell számítaniuk a bankoknak,

legfeljebb 4,5% (lakáshitelek), illetve 6,5% (szabad felhasználású jelzáloghitelek) lehet a kamatfelár,

a fenti kamatfelárakat a rendszeresen felszámított díjak nélkül kell számítani.

A bankok által eddig közzétett, igaz, nem végleges várhatóveszteség-adatok (eddig összesen 583 milliárd forint, amiben részben benne van már a lízingcégek 100 milliárdja is) még nőhet: 

a CIB például csak az árfolyamrésből származó veszteségét hozta eddig nyilvánosságra,

a kisebb bankok adatait nem ismerjük, ráadásul

a bankok a várható veszteségüket részben úgy hozhatták nyilvánosságra, hogy abból már levonták a nem fizető hitelek csökkenéséből származó céltartalék-felszabadítást.

Összességében ezért a bankok és fióktelepek bruttó vesztesége elérheti az MNB által nyilvánosságra hozott 783,6 milliárd forintot. Ehhez jön hozzá a pénzügyi vállalkozások jegybank által becsült 158,4 milliárd forintos bukója, amivel együtt összesen az említett 942 milliárd forintot kapjuk. Ez tehát az az összeg, amennyi összesen visszajárhat az egykori és a jelenlegi ügyfeleknek. 

Az elszámolástól jórészt független, de a csütörtöki svájci események kapcsán említést érdemlő tény, hogy a banki értesítés márciusi-áprilisi kézhez vételét követően 30 napjuk lesz még arra egyes devizahiteleseknek, hogy úgy döntsenek, kérik a forintosítás mellőzését. A svájci frank árfolyamának elszállását látva azonban aligha lesz olyan frankhiteles, amelyik úgy dönt, inkább ezt választja. A lehetőség persze adott. Az eddigi törlesztő részlethez képest számított átlagos csökkenés mértékét az is mérsékli egyébként, hogy a nem jelzálog fedezetű (elsősorban az autó- és személyi hitelek) esetében nem kerül sor forintosításra, így a frank erősödése eltüntetheti náluk az elszámolásból fakadó könnyítést.

Ki maradhat devizában?

akinek a devizahitele 2020 vége előtt lejár: a nem teljesítő és lejárt hiteleket leszámítva arányuk 6,5%, vagy

akinek az előírt 1%-os kamatfelár-minimum miatt megnőne a hitel kamatszintje (2-5%-nyi kört érint), vagy

a törlesztőrészletet meghaladó devizajövedelem áll rendelkezésre (arányuk ismeretlen), vagy

megfelel a hitel a január 1-től érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány (PTI, LTV) követelménynek, aminek értelmében 400 ezer forint alatti jövedelem esetében legfeljebb 10%, efölött 15% lehet a törlesztőrészlet a jövedelem arányában CHF-hitel esetében (számuk ismeretlen).

forrás: portfolio.hu

 

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek