Itt az újabb csapás a bankokra

2014. szeptember 16.
Itt az újabb csapás a bankokra

Kamatmoratóriumot vezetnek be a lakossági hitelekre.

Furcsa intézkedéssel védené ki a kormány a "tisztességtelenségek" elszámolása utáni banki kamatemeléseket: a devizahiteles törvény elfogadásával kamatmoratóriumot vezetnek be a lakossági hitelekre. Az elmúlt egy-két évben nem emeltek kamataikon a bankok, de ha ez szükségessé válna, a következő másfél évben nem is tudnának. Ez tovább növelheti azt a - becslésünk szerint - évi mintegy 100 milliárd forintos nettó kamatbevétel-kiesést, amit a hitelek átszámítása és az eredeti kamatszint helyreállítása miatt eleve el kell szenvedniük a bankoknak az egyszeri (900-1000 milliárdos) veszteségen felül.

A moratórium célja

Kamatmoratóriumot hirdet a kormány az elkövetkezendő (legfeljebb) másfél évre, a pénteken benyújtott devizahiteles törvényjavaslat ugyanis így fogalmaz: "A pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkésőbb 2016. április 30. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre." Ennek szerintünk több célja is lehet:
•    azon a szinten hagyni a devizahitelek kamatát, ahol a tisztességtelennek minősített szerződési feltételek nélkül, eredetileg, vagyis a hitelfelvételkor volt,
•    megelőzni, hogy a bankok újabb kamatemelésekkel pótolják a mostani elszámolásból fakadó 900-1000 milliárd forintos veszteségüket,
•    felkészülni egy újfajta árazási módszerre és a forintosításra: a kormány és az MNB azt tervezi, hogy a 2015-re forintosítandó devizahitelek kamatszintjének változtatási lehetőségeit hamarosan átláthatóvá, szigorúan szabályozottá teszi. Hogy ez mit jelent pontosan, még nem lehet tudni.
•    a kamatszint változása nagy mértékben változtatja egy hitel törlesztőrészletét. Például egy 6%-ról 8%-ra növekvő kamatszint 20 éves hátralévő futamidejű hitel esetében közel 17%-kal növelné a törlesztőrészletet.


A moratórium hatása a bankok eredményére

A "tisztességtelenségek" elszámolása eleve közel 20%-kal csökkenti a bankok lakossági devizahitel-állományát, és 2 százalékponttal csökkenti a devizahitelek átlagos kamatszintjét. Ezzel becsléseink szerint közel évi 100 milliárd forinttal csökkenhet a bankok nettó kamatbevétele, amely 2013-ban még 952 milliárd forint volt. A kamatemelési moratórium ezt a helyzetet konzerválja, amennyiben a bankok forrásköltségeinek szintje változatlan marad.
 

A kamatemelési moratórium valódi eredményhatása tehát leginkább attól függ, mi történik eközben a forrásköltségekkel. Nem nyilvános a bankok külföldi devizaalapú forrásainak költségszintje, ezért a meglévő CHF-lakáshitelek mellett két, devizaforrás-költséget többé-kevésbé közelítő adatsort (3 havi CHF Libor + CDS, illetve 5 éves eurókötvény hozama) mutat az alábbi ábra.

Jól látható, hogy miközben csökkent a forrásköltség, a bankok fenntartották a lakossági devizahiteleik kamatszintjét az elmúlt években. Az említett kétféle forrásköltség átlagához képest a bankok jelenleg közel 4,5%-os kamatfelárat alkalmaznak a devizahiteleknél, ami a tisztességtelenségek elszámolása miatt 2,5% körülire csökkenhet.
 

A 2,5%-os kamatfelár rendkívül szűknek tűnik ahhoz, hogy fedezze azt, amit kellene:
•    a hitelállomány fenntartásával kapcsolatos működési költségeket,
•    a hitelállományon képződő kockázati költségeket (hitelezési veszteségek a nem fizetők miatt) és
•    a bank nyereségét.

A kamatmoratórium által bevezetett fix devizahitel-kamatozás következményeként azonban a banki hitelállomány legfeljebb egyharmadán (nem tudjuk, mekkora ezen belül a referenciakamatozású hitelek aránya, ahol egyébként sem egyoldalú a kamatemelés) lehetetlenné válik az egyoldalú kamatemelés.
 

A kamatmoratórium hatása lehet, hogy:
•    a banki forrásköltségek vagy a kockázati költségek esetleges megemelkedésére nem lesznek képesek reagálni a devizahitelek átárazásával a bankok, így
•    e költségek emelkedése esetén (pl. egy esetleges forintosítás révén) a bankok nettó kamatbevétele tovább csökkenhet, igaz,
•    mivel nem várják el a bankoktól a további kamatcsökkentést, a forrás- és kockázati költség csökkenése esetén akár nőhet is.
•    Akárhogy is lesz, a bankok alkalmazkodási képessége jelentősen csökken, a marzs alakulása ki lesz téve a külső körülmények változásának.
 

Forrás: portfolio.hu

 

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek