Gond van a kamatemelésekkel

2015. február 16.
Gond van a kamatemelésekkel

Az árfolyamrésnél is nagyobb összeghez juthatnak a devizahitelesek az egyoldalú szerződésmódosítások, döntően kamatemelések érvénytelensége miatt. A Kúria június 16-ai jogegységi határozatát az első elszámolási törvény tette a bankok számára igazán végzetessé.

A Kúria említett jogegységi határozatából már sejteni lehetett, hogy nem sok babér terem az ügyben a bankoknak, hiszen így szól a határozat az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban (kiemelések tőlünk): 

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012.(XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve). 
Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.

A Kúria jogegységi határozata elsősorban azokra a peres ügyekre vonatkozott, amelyekben az ügyfelek a tisztességtelenség megállapítását kérték bíróságoktól. A július elején elfogadott első elszámolási törvény azonban megfordította a bizonyítási terhet és kibővítette azt a devizahitelesek széles tömegére: az elmúlt hónapokban a bankoknak kellett bizonyítaniuk, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a Kúria által említett elveknek, vagyis tisztességesek, így érvényesek is. A törvény így fogalmaz (kiemelések tőlünk): 

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével -, tekintettel arra, hogy az nem felel meg: 
a) az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének: annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető; 
b) a tételes meghatározás elvének: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz; 
c) az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni; 
d) a ténylegesség és arányosság elvének: az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra; 
e) az átláthatóság elvének: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására; 
f) a felmondhatóság elvének: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát vagy 
g) a szimmetria elvének: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.

(2)9 Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a 8. § (1) bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti, kivéve ha a szerződéses kikötés esetében a 6. § (2) bekezdés szerinti peres eljárás megindításának lehet helye, de az eljárás nem került megindításra vagy az eljárás megindításra került, de a bíróság nem állapította meg a (2a) bekezdés szerint a szerződéses kikötés semmisségét.

(2a)10 Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a bíróság annak semmisségét az elszámolásról szóló külön törvény alapján a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben megállapította.

(3)11 A (2) és a (2a) bekezdésben foglalt esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.

Bár a bankok nagy része bíróságon akarta kiharcolni, hogy állapítsák meg esetében a tisztességességet, ezt eddig jogerősen nem sikerült egyiknek sem elérnie. A március 1-jéig lezáródó ügyekben (várhatóan a bankok döntő többsége ide tartozik) április 30-áig el kell számolniuk devizahiteleseikkel a bankoknak, amit tértivevényes postai levélben tesznek meg.

forrás: portfolio.hu

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek