Eltűnnek az 5 forintosok is?

2015. augusztus 04.
 Eltűnnek az 5 forintosok is?

A MNB reagált a felvetésre.

Kíváncsiak voltunk, nem tervezi-e az MNB, hogy néhány évvel az 1-2 forintosok után, bevonják az ötforintos érméket is. Cikkünk végén szavazhatsz, szerinted mi legyen legapróbb fizetőeszközünk sorsa.
 
Egyre több magyar nem tud mit kezdeni az 5 forintos érmékkel; vásárlóértéke ugyanis önmagában már aligha van, a boltosok viszont előszeretettel adnak vissza belőle - enyhe túlzással - akár 50 forintnyit is. Így többnyire csak a pénztárcákat nehezíti az apró, de sok családnál már otthon is a fiók mélyén kallódnak, vagy jobb esetben egy befőttes üvegben várnak a beváltásra.
 
Kiskereskedőktől származó információink szerint megnőtt azoknak a vásárlóknak a száma, akik a pénztárnál hagyják a visszajárót, ha csak 5 forintról van szó.
 
Valahogy úgy, ahogy néhány évvel ezelőtt volt az 1 és 2 forintosokkal, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meg nem elégelte a helyzetet és ki nem vonta legkisebb érméinket a forgalomból. Akkor arra hivatkoztak, hogy a döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményez, a jókora lemorzsolódási arány mellett ugyanis az előállítási költség is rendkívül magas volt.
 
Az MNB tájékoztatása szerint jelenleg (2015. június 30-i adat) 491 millió db 5 forintos érme van forgalomban, a darabszám pedig egyenletesen, évi kb. 5,5-6,5 százalékkal (20-25 millió darabbal) növekszik. (Összehasonlításul: 2015. június 30-án mintegy 1,47 milliárd darab érme volt forgalomban az összes címletből együttesen, ami 6,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.)
Az éves gyártást részben a "lemorzsolódott" mennyiség pótlása , részben a forgalom bővülése miatti igények kielégítése, részben pedig az MNB készlet-optimalizációs szempontjai határozzák meg. Az 5 forintosok évente gyártott mennyisége e szempontok figyelembe vételével 10 és 40 millió db között is változhat - fűzte hozzá az MNB.
 
Mivel a legkisebb címletről, ellenben a legnagyobb darabszámban rendelkezésre álló érméről van szó, így az előállítási költség is rendkívül magas lehet. Az is elképzelhető, hogy a fajlagos előállítási ár megközelíti a címletértéket (bár ennek kicsi az esélye, de az biztos, itt a legkisebb a marzs). Az MNB megkeresésünkre viszont mindössze annyit árult el:
 
Az érmék előállítási költsége a verési költségből és az érmék alapanyagául szolgáló lapka árából tevődik össze. A lapka forintban kifejezett ára változó, mely függ a fémek világpiaci árától és a devizaárfolyamtól. Az egyes érmecímletek verési költsége üzleti titok.
 
Tehát a fajlagos előállítási költséget illetően csak tapogatózni tudunk. Főként, hogy csupán az érmék éves gyártási összköltségéről publikál adatokat éves jelentésében az MNB. E szerint tavaly 1,2 milliárd forintot emésztett fel az érmegyártás, 200 millióval többet, mint 2013-ban, és 300 millióval többet mint 2012-ben.
 
Mindezt figyelembe véve tehát  joggal merülhet fel a kérdés, nem tervezi-e az MNB, hogy az 1-2 forintosokhoz hasonlóan az 5 forintos érméket is kivonják a forgalomból.
 
Egy darab 5 forintosért önmagában ugyan kevés dolgot lehet vásárolni, azonban a készpénzforgalmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság használja ezeket az érméket a készpénzes fizetések során. Tekintettel arra, hogy a lakosság használja az 5 forintos érméket, az nem csapódik ki úgy a forgalomból, mint 2008 előtt az - azóta már bevont - 1 és 2 Ft-os érmék, melyekből évente 100-150 millió darabbal nőtt a forgalomban lévő mennyiség - reagált megkeresésünkre az MNB. Hozzátették:
"Az 5 forintosok forgalomból történő bevonását a Jegybank nem tervezi!"
 
Szerző: Nagy Bálint (Pénzcentrum)

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek