A hitelintézeti szektor veszteséges volt

2013. február 27.
A hitelintézeti szektor veszteséges volt

A hitelintézeti szektor 2012-ben is veszteséges volt, de a 159,1 milliárd forintos veszteség az előző évinél 36,6 százalékkal alacsonyabb volt - derül ki a PSZÁF honlapján pénteken publikált gyorselemzésből.

A hitelintézetek 90 napot meghaladóan késedelmes hiteleinek aránya a negyedik negyedévben minimálisan csökkent, ez azonban kedvezőtlen decemberi adatok mellett valósult meg.

A bankszektor 2012. évi adózott vesztesége 160,62 milliárd forint, kétharmada a tavalyelőtti 243,32 milliárd forintos veszteségnek.

A fióktelepek tavalyi vesztesége 523 millió forint, ugyancsak alacsonyabb a 2011. évinél, amikor 1,374 milliárd forint veszteséget könyveltek el adózás előtt. A szövetkezeti hitelintézetek ezzel szemben 4,06 milliárdról 8,93 milliárd forintra tudták növelni adózott nyereségüket.

A bankoknál erős polarizáltság figyelhető meg: a veszteséges bankok 306,7 milliárd forintos összes veszteségének 88,4 százaléka a három leginkább veszteséges banknál keletkezett, és a nyereséges intézmények 146,2 milliárd forintos eredményének is több mint kétharmadát három bank érte el az elemzés szerint.

A hitelintézetek bruttó hitelállománya 2012-ben összesen 12, ezen belül decemberben 2 százalékkal csökkent. A bankok hitelezése az év egészét tekintve 11,7, az év utolsó hónapjában pedig 2,1 százalékkal zsugorodott.

A bankok által a vállalkozóknak nyújtott hitelek között decemberben minimálisan nőtt ugyan a hosszabb lejáratú kihelyezések aránya, ez azonban nem a hosszabb lejáratú hitelek növekedésének, hanem a rövid lejáratú hitelek hosszabbakat is meghaladó ütemű csökkenésének következménye. Így decemberben már nem folytatódott a vállalati hitelezésben szeptembertől látott enyhe, pozitív tendencia.

A hitelintézetek háztartási hitelállománya tavaly folyamatosan, összességében 11,9 százalékkal csökkent. A lakossági (lakáscélú és szabad felhasználású) jelzáloghitelek állománya a végtörlesztés lezárulta óta ugyan kisebb ütemben, de hónapról-hónapra csökkent, az év egészét tekintve 12,1 százalékkal, ezen belül decemberben 0,7 százalékkal lett alacsonyabb. Az állami kamattámogatott hitelezés tavalyi újbóli bevezetése 2012-ben nem tudta élénkíteni a lakáshitelezést, az idei módosítások – a támogatás mértékének növelése, az igénybevételre jogosult kör bővítése - viszont növelhetik valamelyest a hitelkeresletet a PSZÁF szerint.

A lakossági gépjármű hitelek és az egyéb lakossági fogyasztási hitelek állománycsökkenése (az egész évet tekintve 17,7, illetve 20,4 százalék) lényegesen nagyobb mértékű volt a jelzáloghitel állomány zsugorodásánál. Jelzésértékű, hogy az áruvásárlási hiteleket is tartalmazó, egyéb fogyasztási hitelek állománya decemberben lényegesen, 4 százalékkal csökkent.

A bankok belföldi ügyfelei által elhelyezett betétállomány aránya a forrásokon belül 2012-ben a közvetlen külföldi finanszírozás rovására nőtt. Decemberben az árfolyam szűretlen adatok kizárólag a forint gyengülése miatt mutatják e folyamat megtorpanását. A trendjét tekintve jelentősen visszaeső közvetlen külföldi finanszírozáson belül is lényegesen csökkent a bankok külföldi tulajdonosi finanszírozása: míg 2011 végén a 7 legnagyobb külföldi tulajdonú leánybank anyabanki finanszírozása még a bankszektor teljes külföldi finanszírozásából 54,9 százalékkal részesedett, addig ez az arány 2012 végén már csak 46,6 százalék volt.

A bankok közvetlen külföldi finanszírozása árfolyamszűrten a tavalyi év egészében 21,3, ezen belül decemberben mindössze 0,5 százalékkal esett vissza. A fióktelepek esetében viszont a december markáns visszaesést mutat, hiszen egy hónap alatt egyharmadával csökkent a közvetlen külföldi finanszírozás, ami az eszköz oldalon legnagyobb részt a jegybankkal szembeni követelések csökkenésében csapódott le. Habár a fióktelepeknél a múltban is meglehetősen volatilis volt a külföldi források és jegybanki eszközök állomány alakulása, a decemberi mérlegcsökkentés mértéke felveti annak lehetőségét, hogy a sorozatos alapkamat csökkentések következtében a hitelezés után immár a jegybanki eszközökben való pénztartás sem bizonyul elég jövedelmezőnek.

A hitelintézetek teljes hitelportfóliójában a nemteljesítő (90 napot meghaladóan késedelmes) hitelek aránya 2012 negyedik negyedévében 0,1 százalékponttal, 13,8 százalékra csökkent. A javulásban fontos szerepet játszott a vállalati hitelportfólióban elindított portfóliótisztítás, aminek köszönhetően a nemteljesítő hitelek (NPL) rátája 1 százalékponttal, 17,1 százalékra csökkent. Ezzel egyidejűleg azonban a lakossági NPL ráta 0,5 százalékponttal, 16,2 százalékra emelkedett. A romlás mind a forint-, mind a devizahiteleket érintette. Különösen kedvezőtlen, hogy egyrészt folyamatosan nő az éven túli tartozások aránya, ami arra utal, hogy a késedelmes adósoknak tartós pénzügyi problémái vannak. Eközben a 0-90 nap késedelemmel rendelkező forint- és devizaállományok is – az októberi átmeneti csökkenés után - ismét nőni kezdtek novemberben, majd decemberben, ami az NPL ráta további növekedését vetíti előre a következő hónapokban. Mindezek mellett az árfolyamgátba belépett adósok között is megjelentek a nemteljesítések. A késedelmes forinthitelek arányának növekedése az elemzés szerint szintén arra utal, hogy nem a forint árfolyam az egyedüli tényező a problémákkal küzdő adósok számának és arányának növekedésében.

Forrás: MTI

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek