A bankokra támaszkodna a kormány

2015. május 22.
A bankokra támaszkodna a kormány

A  gazdasági növekedés támogatásában szeretne a bankrendszerre támaszkodni a kormány.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára emellett kiemelte, hogy ennek érdekében mérséklik a bankadót – amelyről jövő héten be is nyújtják a törvényjavaslatot –, a csökkentés mértéke pedig éppen akkora lesz, mint amiről az EBRD-vel megállapodott a kormány. Ahogyan az államtitkár fogalmazott: „Se több, se kevesebb”. Szerinte a bankadó mérséklése, a gazdaság növekedése, és a lakossági devizahitelek eltűnéséből fakadó kockázatcsökkenés miatt a pénzintézetek újra képesek lesznek arra, hogy a hitelezés kibővítésével támogassák a gazdasági növekedést. Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonban elmondta: a hitelezés növelését kellene elvárni a bankadó csökkentésért cserébe.
 
Az MNB tisztviselői a napokban egyre többször arról nyilatkoztak, hogy differenciáltan csökkentenék a bankadót. Lázár JánosMiniszterelnökséget vezető miniszter azonban tegnap leszögezte, hogy nem a jegybak javaslata nyert. A kormány döntött arról, hogy az EBRD-vel kötött „eredeti megállapodásnak megfelelően” 2016-ban megkezdik a bankadó redukálását, és a kabinet reményei szerint a pénzintézetek növelni fogják a kihelyezett hiteleik nagyságrendjét.
 
Orbán Gábor rámutatott még arra is, hogy egyetlen kihívás van, amelyet a bankoknak és a kormánynak meg kell oldaniuk, ez pedig a brókerbotrányok terheinek viselése. Szerinte hamarosan kiderül, hogy megszületik-e a konszenzusos megállapodás, az államtitkár ennek kapcsán optimista. Balog Ádám arról beszélt, hogy az OBA-Beva befizetés évi 20-30 milliárddal terhelheti meg a bankszektort. Szerinte az OBA-Beva befizetés mellett a kamatmarzs szűkülés 90 milliárd veszteséget okoz a bankoknak, viszont a bankadó csökkentéséből 60-83 milliárdot nyernek, és az árfolyamgát megszűnésével 13-15 milliárdot spórolnak.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a VS.hu-nak adott interjújában a napokban a brókerbotrány miatti banki többletterhekkel kapcsolatban így nyilatkozott: vannak egyeztetések arról, hogy ezt majd le lehet vonni valamilyen adóból, de nagy a kockázata annak, hogy ez valójában nem fog megtörténni. A jelenlegi terv szerint a nyereségadó és a bankadó terhére volna elszámolható a nettó teher, ám ehhez le kell zárni a felszámolást. Csányi szerint azonban Magyarországon egy egyszerű ügyben is elhúzódhat a felszámolás 8-10 évig, ez pedig egy elég bonyolult ügy ahhoz, hogy minimum ennyi ideig eltartson. „A jelenlegi egyeztetések szerint majd ezt követően lehetne valamelyik adóból levonni a befizetett összegeket. Ezért mondom azt, nagy a rizikója, hogy a végén a bankszektor viseli a terheket” – fejtette ki.
 
Orbán Gábor többek között arról is nyilatkozott, hogy a magyar bankrendszer szétaprózódott: a 6-8 százalékos részesedésű univerzális szolgáltatók nagy száma nem teszi lehetővé, hogy „egyszerre tisztességesen és profitábilisan” működjön a szektor.
 
Balog Ádám szerint a vállalati hitelezés a növekedést támogató szint alatt van. A devizahitelek átváltása miatt a hosszú eszközök átalakultak, amelyek mellé hosszú lejáratú forintforrásokat kellene tenni. Erre lenne jó a jelzálogbankok kialakítása: a mostani 350 milliárd forint jelzáloglevél mellé még 280 milliárd kellene. Erre vonatkozóan jövőre terveznek új előírást.
 
Szerző: MTI
 

Csatlakozzon hozzánk!

  • Karrier és üzleti lehetőségek